Abstract
Absztrakt:
Szofja Vasziljevna Kovalevszkaja (Moszkva, 1850. január 15. – Stockholm, 1891. február 10.), a későbbi híres matematikusnő az akkori Oroszországban tanulnivágyó nőként nem járhatott egyetemre, s külföldre sem utazhatott, mivel az orosz nőknek nem volt külön útlevelük. Egyedüli lehetőségként a névházasságot választotta Vlagyimir Kovalevszkijjel, a fiatal paleontológussal. 1869-ben ...
Abstract
Absztrakt:
Szofja Vasziljevna Kovalevszkaja (Moszkva, 1850. január 15. – Stockholm, 1891. február 10.), a későbbi híres matematikusnő az akkori Oroszországban tanulnivágyó nőként nem járhatott egyetemre, s külföldre sem utazhatott, mivel az orosz nőknek nem volt külön útlevelük. Egyedüli lehetőségként a névházasságot választotta Vlagyimir Kovalevszkijjel, a fiatal paleontológussal. 1869-ben utazott Heidelbergbe, majd a berlini Karl Weierstrass professzor magántanítványa lett. Kidolgozta a forgó testek elméletét, alkalmazva az akkor újnak számító Abel-függvényeket, amiért 1880-ban megkapta a Párizsi, majd a Svéd Tudományos Akadémia díját. 1889-ben a Szentpétervári Tudományos Akadémia első női (levelező) tagjává választották.
Abstract:
Sofia Vasilyevna Kovalevskaya (Софья Васильевна Ковалевская; 1850-1891) was the first major Russian female mathematician. Women in Russia could not live apart from their families without the written permission of their father or husband. At the age of eighteen, Sofia entered a nominal marriage with Vladimir Kovalevski, a young palaeontologist, and in 1869 travelled to Heidelberg to study mathematics and the natural sciences. Later moved Sofia to Berlin to study with Karl Weierstrass. In 1884 she was appointed professor at Stockholm University, the third woman in Europe to become a professor. Contemporary scientists have a very high regard for Kovalevskaya and have paid tribute to the great mathematician by naming a prominent lunar impact crater that is located on the Moon's far side relative to the Earth after her.
(Ungarnsprachiger Aufsatz)
More literature (via CORE)